[et_pb_section bb_built=”1″][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text _builder_version=”3.2.1″]

Manapság a gazdasági helyzet, az inflációs környezet, a rezsiárak emelkedése azt eredményezi, hogy egyre inkább odafigyelünk a költéseinkre. De vajon mennyire nehéz rászánni magunkat a pénz félretételére? Hogyan barátkozzunk meg a spórolás gondolatával?

A spórolás és a pénz

Ehhez a két szóhoz a legtöbb embert szoros kapcsolat fűzi: keveseknek adatik meg ugyanis, hogy az életük során ne kelljen odafigyelniük a költéseikre, a spórolásra, a pénzkeresésre.

A többség számára az anyagi dolgok az élet egy nagyon meghatározó részét teszik ki, a megváltozott világunkban pedig még inkább előtérbe kerül az, hogy meg kell tanuljunk bánni a pénzzel.

De hogyan lehet megbarátkozni a spórolás gondolatával?

Kis-Simon Ildikó coach szerint nem kellene, hogy a pénzre, mint negatív dologra gondoljunk – ez ugyanis sok mindent meghatároz az életünkben.

„Az ember az érzelmi biztonságra törekszik, de a hétköznapokban központi szerepe van a pénznek, mert ez vitathatatlanul a biztonság egyik legfontosabb eszköze. Ám akkor, ha megtanuljuk tudatosan használni, kezelni a pénzt, teljesebb életet élhetünk vele.

Ezért nem szabad negatívan gondolni rá: hiszen segít a biztonság stabilizálásában. A pénz nem egy negatív dolog. Baj inkább akkor van, ha ez az eszköz helyettesíti magát az érzelmi biztonságot – ha azt hisszük, akkor érünk el szeretetet, ha nagyobb összegben költünk másra, magunkra.”

Spórolás a kezdetektől

Életünk során a pénzhez, az anyagiakhoz fűződő viszonyunkat nagyban befolyásolják az otthonról hozott dolgok: hogyan nőttünk fel, milyen mintákat láttunk magunk körül. Ezen természetesen lehet változtatni, felnőttként más értékrendet követni, de az alapokat a pénzről mégis csak gyermekkorban, fiatalként tanuljuk meg.

„Sok esetben, ha gyermekként valaki azt látta otthon, hogy nagyon fontos volt a spórolás, a szülők nehezen adtak ki pénzt bármire, akkor felnőttként ő is hasonló mintákat fog követni. Természetesen az is előfordul, hogy valaki pont emiatt válik nagyon költekező felnőtté – de mindig érdemes elgondolkodni azon, hogyan alakíthatóak ezek az otthonról hozott dolgok a felnőtt életünkben.”

Pénz és bűntudat – szorosan összekapcsolódnak

A gyermekkori élmények, az akkor tanult dolgok az anyagiakról azt is eredményezik, hogy sok esetben felnőttként képtelen vagyunk megjutalmazni magunkat, vagy élvezni a munkánk gyümölcsét.

„Vannak helyzetek, amikor hajlamosak az emberek átesni a túloldalra. Amikor valaki azt látta otthon, hogy mindig, mindenen spórolni kell – az később nehezen szán magára, az életminősége javítására, önmaga megjutalmazására, álmai megvalósítására.

Ha pedig mégis költ, akkor bűntudata lesz – ez azonban azt az érzést eredményezi, hogy „nem vagyok olyan értékes, hogy ezt megérdemeljem. Ha valaki így áll az anyagiakhoz, akkor ezen is dolgozni kell, hiszen

egészen mást jelent spórolni, odafigyelni a költésekre, és az, hogy mindig rossz érzéssel tölt el, ha pénzt adok ki valamire a bűntudat miatt.”

Pénzügyi terv a spóroláshoz: hasznos eszköz

Ha úgy döntöttél, idén változtatsz a költési szokásaidon, próbálod jobban „megfogni” a fizetésedet, előrelátóbban beosztani a pénzedet, érdemes egy pénzügyi tervet összeraknod magadnak.

Ne egy költségvetésre gondolj most: ez inkább arról szól, melyek azok a kiadások, amikről le tudsz mondani, és melyek azok a dolgok, amikre valóban szükséged van azért, hogy jól legyél.

Érdemes megkérdezni magunktól, mik azok, amik igazán fontosak.

“Vegyünk egy példát, mondjuk a sportot. A havi fitneszbérletet, ha az élet fontos része, érdemes belekalkulálni a pénzügyi tervbe – ha viszont csak a mozgás a lényeg, lehet akár más, költséghatékonyabb opciót is választani – például futás, otthoni edzés…

A lényeg, hogy ez nagyon egyéni dolog: mindenki másról mond le szívesebben, és ezt figyelembe kell venni saját magunknál a mentális és a fizikai jóllét érdekében.

Ha megvannak a pénzügyi terv alappillérei, amikre mindenképp szeretnénk költeni, utána érdemes megnézni, hogyan tudunk átcsoportosítani, mikről tudunk lemondani, amikre valójában nincs is annyira szükségünk.

Ha mondjuk betervezünk egy számunkra fontos továbbképzést, vagy egy stresszoldó hobbit, akkor figyelhetünk arra, hogy minimalizáljuk a ruházati cikkek vásárlását. Lelkileg az kifejezetten jó érzés, hogy látjuk, a mi kezünkben van az irányítás, és nem csak mondjuk a rezsiár határozza meg az életünket.”

Spórolás – így is belevághatsz

Érdemes kisebb összegekkel kezdeni a spórolást, ha lehetőségünk van rá, ne vállaljuk túl magunkat.

Érdemes a célhoz függően lebontani a spórolási tervet, végig figyelve arra, hogy lehetőleg hagyjunk benne olyasmiket, amik boldoggá tesznek bennünket.

Azt pedig hasznos szem előtt tartani, hogy az anyagi helyzetünk javításához, a célok eléréséhez az állandó idegeskedés nem visz közelebb.

Ha meghozunk egy döntést – például nem megyünk étterembe – akkor lehetőleg ne emiatt idegeskedjünk naphosszat, hanem tanuljunk meg így élni, keressünk alternatív megoldásokat, próbáljunk túllépni rajta. Ha a ruhavásárlásról tervezünk lemondani, lehetőleg kerüljük el még a lehetőségét is annak, hogy hirtelen felindulásból megszegjük a magunknak tett ígéretünket.

Mi történik, ha mégis elgyengülünk?

„Néha igenis belefér önmagunk megjutalmazása, de akkor tényleg élvezzük ki minden pillanatát.

Ez hasonló ahhoz, mint amikor a diétába becsúszik egy isteni édesség: alkalmanként ez nem a világ, élvezzük mi minden pillanatát, mert a jutalmazásra, a lazításra bizony szükségünk van.”

Forrás: blog.generalielorelatok.hu

Kép: freepik.com

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]