Az már jó, ha valaki biztosítást kötött a lakására, de még jobb, ha rendszeresen, legalább évente, vagy a mostanihoz hasonlóan magas inflációs környezetben akár gyakrabban is kéri a lakásbiztosítása aktualizálását. Ezáltal ugyanis, ha beüt a baj, akkor nagyobb az esélye annak, hogy biztosítása megfelelően fedezze a kárt. A biztosító ugyanis nemcsak beszedi a pénzt, hanem fizet is – hogy eloszlassunk egy, némelyekben élő tévhitet.
Sajnos, egyesek még mindig szükséges rossznak tartják a biztosítást. Egészen addig, amíg be nem következik a baj. Akkor nagy hirtelen már szükséges jónak minősül az, hogy akár éveken át úgy fizetünk havonta vagy évről évre nagyobb összegeket, hogy nem történik semmi.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítás egy olyan áru, amit nem lehet kipróbálni, abban csak bízni lehet. És mondhatnánk, hogy ebben az esetben a puding próbája a kárrendezés. Az igazság pillanata.
De hogyan lehet ez a pillanat mindkét fél számára kedvező?
A jól megkötött biztosítás, a kárenyhítés, a fotózás, a dokumentálás, az online kárbejelentés és a videós kárrendezés, a real time kifizetés – sorolja érdeklődésünkre Szikszai József, a Generali Biztosító Zrt. kárrendezési igazgatója azokat a stációkat, amelyek kipipálása hozzásegítheti a károsultat ahhoz, hogy kára megtérüljön, illetve minél hamarabb történjen meg a kifizetés.
Először is nézzük meg, mitől számít egy biztosítás jól megkötöttnek, ha pedig megvan, akkor megfelelően karbantartottnak. Hiszen nem elég, ha jó feltételekkel sikerül egy biztosítást tető alá hozni, ha azt követően mondjuk évekig nem nézzük meg, az valóban fedezi-e az esetleges kárunkat. Különösen fontos ez az olyan magas inflációs környezetben, mint a mostani.
Tudni kell, hogy a leggyakoribb káresemények (vihar, csőtörés, beázás, tűz, üvegtörés) alapból valamennyi lakásbiztosításban megvannak. Sok esetben azonban a biztosítási összegek nem fedezik a felmerülő kockázatokat, márpedig ez melegágya lehet az alulbiztosítottságnak. Vagyis annak, ha a kifizetett kárösszeg nem fedezi a javítás, az újjáépítés vagy az újrabeszerzés költségeit. Ezért érdemes rendre kérni a biztosítás felülvizsgálatát, az egy négyzetméter úgynevezett újraépítési értékét aktualizálni az időközben bekövetkezett árváltozásokkal.
Fontos, hogy a biztosító által figyelembe vett újraépítési érték nem egyezik meg a piaci értékkel, annál általában alacsonyabb – említ egy fontos szempontot a Generali kárrendezési igazgatója.
Az utóbbi egy évet jellemző magas, 20 százalékot közelítő átlagos éves inflációra tekintettel is hívta fel a Generali az ügyfelei figyelmét egy kampányban a biztosítások aktualizálásának fontosságára, és a többségük ezt meg is tette. Ami azt figyelembe véve nagyon jó arány, hogy „békeidőben” a Generali friss kutatási eredményei szerint a 18-65 éves lakosság egynegyede ügyel a biztosítási érték indexálására.
Kérdés, mennyire óvják az emberek a lakást, mint a – túlzás nélkül állítható – legfőbb vagyontárgyukat? Nos, a magyarországi otthonok nagyjából 75 százaléka van biztosítva, amely arány kiemelkedően magasnak számít az Európai Unióban.
A megbízhatóság és a kedvező, stabil ár azok a szempontok, amelyek leginkább megfogják az ügyfeleket, és ezek hiánya miatt mondanák fel leginkább a lakásbiztosítási szerződésüket.
Nem szabad, hogy a biztosítás megléte csak akkor értékelődjön fel, ha beüt a baj. Mint például idén augusztusban, amikor az országon végigsöprő vihar miatt három nap alatt annyi kárbejelentés érkezett, mint máskor egy hónapon belül. A Generali ezekben a napokban azzal segítette az ügyfeleit, hogy email-t küldött azoknak, akikről azt feltételezte, viharkáruk keletkezhetett. Ebben az email-ben szerepelt egy link és a biztosítási kötvényszám. A linkre kattintva csak a kötvényszámot kellett megadni, és a bejelentés megtétele után a biztosító szakemberei máris tudtak intézkedni.
Ma ugyanis már a gyorsaság a legfontosabb az ügyfeleknek – mutat rá Szikszai József, aki azt mindenképpen kedvezőnek tartja, hogy a Generali ügyfeleinek már a háromnegyede digitálisan jelenti be, ha kár érte.
Ennek egyik formája, hogy vihar esetén a cég a honlapján kiteszi a kárbejelentő ikont a legelső lapjára, ami azért hasznos és ami a lényeg, gyors, mert nem kell keresgélni a menük között. De akinek van üzletkötője, az őt is felhívhatja, melyet követően a cég belső, úgynevezett partnerportálján már az üzletkötő teszi meg a kárbejelentést. További lehetőség a kontakt centert feltárcsázni, ahol az ott ülő kolléga veszi fel a kárt. S végül, de nem utolsósorban lehet használni a mobilos alkalmazást is, amit a Generali egymillió ügyfelének a körülbelül 10 százaléka már letöltött a telefonjára.
A lényeg, hogy mindegyik esetben a kárbejelentést azonnal látja az illetékes kárrendező, kárszakértő és azonnal tud intézkedni.
Természetesen vannak olyan károk, amelyek telefonon nem rendezhetők. Annak, aki rendelkezik megfelelő okostelefonnal, megfelelő internetkapcsolattal, és azt a kár jellege, helye és nagysága lehetővé teszi, a Generali felajánlhatja, hogy a kárszemlét és a kárfelvételt videós kapcsolaton keresztül ejtsék meg. Ebben az esetben a kárszakértő telefonon megkeresi az ügyfelet, és amennyiben ő elfogadja az online kárrendezési lehetőséget, akkor a kárszakértő emailben kiküldi az online videós rendszer elérését tartalmazó linket. Lényeges, hogy ehhez nem kell semmilyen alkalmazást, applikációt telepíteni, mindössze annyi a teendő, hogy a linkre kattintva be kell jelentkezni a felületre, ahol egy technikai ellenőrzés után a biztosító kárszakértője instrukciókkal látja el az ügyfelet, annak érdekében, hogy a kárbejelentés zökkenőmentes lehessen. Az persze fontos, hogy bejelentkezéskor a káresemény helyszínén (lakásban, házban, irodában) kell tartózkodni.
Kárfelmérés során a telefon kamerájának segítségével le kell videózni a kárt szenvedett helyiségeket, be kell mutatni a károsodott ingóságokat. Ha a káresemény megfelel néhány kitételnek, akkor a szemlét végző kárszakértő még a helyszínen a kárfelmérés alapján kiszámolja a kárösszeget, amelyet fel is ajánl a biztosítottnak. Ha ő ezt elfogadja, akkor a kárszakértő azonnal, online elindítja az utalást. Banki átfutási időtől függően nagyon hamar, de legfeljebb két órán belül megérkezik a pénz az ügyfél számlájára. A Generali másodpercenként nagyjából 1100 forintot fizet ki – érzékelteti Szikszai József, hozzátéve: ez a kárrendezés gyors, egyszerű, és népszerű az ügyfelek körében.
És hogy mik a leggyakoribb károk? A viharkárok és a vezetékes vízkárok adják a biztosítási károk 65-70 százalékát.
Idén a viharok május és augusztus vége között okoztak kimagasló mértékű és összegű bejelentéseket a teljes piacon. Csak ebben a négy hónapban közel 110 ezer darab kárra a Magyarországon tevékenykedő biztosítók együttesen több mint 13 milliárd forintot fizettek ki.
A második legtöbb kárt immár évek óta a vezetékes vízkárok okozzák. A Generali például Szikszai József szerint félév alatt körülbelül 25 ezer vezetékes vízkárt rendez le.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Generali Biztosító megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
Mi az a kockázati díjrész és a megtakarítási díjrész?
A szerződésre beérkező teljes rendszeres díj befektetésre, azaz eszközalapokba kerül. A biztosító a kockázati díjakat és a díjbeszedési költséget havonta a befektetési egységek terhére érvényesíti.
A megtakarítási díjrészt további költségek is terhelik. A díjbeszedési költséget és a megtakarítási díjrészt terhelő költségeket a Kondíciós lista tartalmazza. A megtakarítási díjrész jelenti a tőkegyűjtés alapját, ezzel tudsz számolni a kitűzött távlati céljaid megvalósításához. A megtakarítási díjrészen elérhető hozam nagyságát a választott eszközalapok teljesítménye, a befizetési és pénzkivételi időpontok, valamint a megtakarítási díjrészt terhelő költségek befolyásolják.
A biztosítási védelmet jelentő szolgáltatások díja az úgynevezett kockázati díjrész. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az élet- és egészségbiztosítások díja életkorral változik, ezért ezek az indexálástól függetlenül is növekedni fognak. Az évenkénti számlakivonaton mindig figyelemmel tudjuk követni, hogy az általunk befizetett összegek mekkora része megy a biztosítási védelemre és éppen aktuálisan mekkora a megtakarításunk.
Mi az az egyszeri díjas unit-linked biztosítás?
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS EGY EGYSZERI, NAGYOBB ÖSSZEGGEL MEGKÖTHETŐ,
és nincs további kötelező rendszeres befizetés, viszont érdemes továbbra is az eseti befizetésekkel kihasználni az eszközalapokban rejlő befektetési lehetőséget.
Mennyi időre érdemes rendszeres díjas unit-linked biztosítást kötni?
Ez egy hosszú távú, 10-15-20 vagy annál több éves elköteleződés, kimondottan hosszú távú célok elérésére javasoljuk, mint például a gyermekek jövőjéről történő gondoskodás, vagy a nyugdíjas évek megalapozása.
Hogyan válasszunk eszközalapot, saját portfóliót?
Javasoljuk a több lábon állást, azaz megtakarításaidat többféle eszközalap között érdemes megosztani.
EGY JÓL ÖSSZEÁLLÍTOTT PORTFÓLIÓ MÉRSÉKLI A BEFEKTETÉSEK KOCKÁZATÁT.
Az ideális portfólióban nemcsak a különböző piactípusok között (pénzpiaci eszközök, kötvények, részvények), hanem pl. földrajzi területek vagy akár gazdasági szektorok között is megosztásra kerülnek a befektetések.
Fontos, hogy pontosan meghatározzuk, mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. Ehhez nyújt segítséget egy pénzügyi kockázatfelmérő lap, mely kitöltésével gyorsan és könnyedén fel tudjuk mérni saját kockázatvállalási képességünket.
MINÉL HOSSZABB IDŐTÁVBAN GONDOLKODUNK, ANNÁL MAGASABB LEHET A KOCKÁZATOSABB ESZKÖZÖK ARÁNYA,
mivel elegendő idő áll rendelkezésre ezen eszközök hozampotenciáljának kihasználásához. Az idő előrehaladtával célszerű a kockázatos eszközök (részvények) arányát csökkenteni a már elért eredmények megőrzése vagy épp egy esetleges veszteség elkerülése érdekében.
Nagyon fontos, hogy a unit-linked biztosításoknál a befektetési kockázatot az ügyfél viseli. A biztosító munkatársai, közvetítői befektetési tanácsot nem adhatnak,
AZ ESZKÖZALAPOK KIVÁLASZTÁSÁRÓL EGYEDÜL A SZERZŐDŐ JOGOSULT DÖNTENI,
amelyhez a biztosítók és alapkezelők a weboldalukon hasznos információkat nyújtanak: korábbi hozamok alakulásáról, vagy akár az aktuális tőke- és pénzpiacok alakulásáról is rendszeresen lehet tájékozódni.
Milyen sűrűn változtassunk a portfóliónk összetételén?
Rendszeres díjas biztosítás esetén
ÉVENTE MINDENKÉPPEN ÉRDEMES EGYSZER ÁTGONDOLNI,
hogy a tervezett hátralévő megtakarítási időszak és az eltervezett megtakarítási célok ismeretében mekkora kockázatot szeretnénk, tudunk vállalni. Érdemes ehhez a biztosító weboldalán tájékozódni a hozamok alakulásáról. Ennél sűrűbben akkor érdemes változtatni, ha a tőke- és pénzpiaci változások indokolttá teszik.
