Az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy sajnos bármikor tartogathat váratlan fordulatokat az élet. A világjárvány és a közelünkben dúló háború hatására sokan átértékelték a számukra fontos dolgokat, és nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt évek történéseinek fényében egyre jobban vágyunk a biztos pontokra az életünkben. Az életbiztosítás pedig épp egy ilyen biztos pont lehet a mindennapokban. Az életbiztosításokról szóló cikksorozatunk első részében néhány fontos kérdést járunk körül a téma kapcsán.
Mi az a befektetési egységekhez kötött, azaz unit-linked biztosítás?
Egyrészt biztosítás, amely tartalmazhat személyre szabható élet-, egészség- és balesetbiztosítási elemeket, díjátvállalás szolgáltatásokat, például egészségkárosodás esetére, csonttörésre, kórházi tartózkodásra, égési sérülésre, meghatározott műtétekre, kiemelt kockázatú (nagyon súlyos) betegségekre.
Másrészt megtakarítás, mert a biztosító a biztosítási szerződés díjának befektetésre kerülő részét – megtakarítási díjrész – az ügyfél által kiválasztott, kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő eszközalapokba fekteti.
Az egyes eszközalapok a befektetési politikájuknak megfelelő befektetési eszközökből például kötvényekből,
- részvényekből,
- befektetési jegyekből
állnak, melyeket a biztosító, illetve a biztosító által megbízott alapkezelő befektetési céllal kezel.
Az eszközalapok befektetési egységekre oszlanak, az ügyfelek egyéni részesedését az egyes eszközalapok által megtestesített vagyonból befektetési egységekben tartják számon. Az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egységek árfolyamának változásán keresztül részesülnek a befektetési eredményből.
A VÁLASZTOTT ESZKÖZALAPOK KÖRE AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA ALATT MÓDOSÍTHATÓ,
a befektetési egységek átcsoportosíthatóak, azaz átválthatóak egyik eszközalapból a másikba vagy akár a jövőbeli befizetések átirányíthatók, vagyis egyik eszközalap helyett másikba kerülnek úgy, hogy az addigi befizetések megmaradnak a korábbi eszközalap(ok)ban.
Ez a döntési szabadság azonban azt is jelenti, hogy a befektetési kockázatot is az ügyfél (a szerződő) viseli. A rendszeres vagy egyszeri befizetéseken felül van lehetőség eseti befizetésekre, amelyekhez akár külön befektetési portfólió is összeállítható.
ÉRDEKELNEK A TÉMÁVAL KAPCSOLATOS BIZTOSÍTÁSI MEGOLDÁSAINK? TÖLTSD KI AZ ALÁBBI ŰRLAPOT!
Mi az a kockázati díjrész és a megtakarítási díjrész?
A szerződésre beérkező teljes rendszeres díj befektetésre, azaz eszközalapokba kerül. A biztosító a kockázati díjakat és a díjbeszedési költséget havonta a befektetési egységek terhére érvényesíti.
A megtakarítási díjrészt további költségek is terhelik. A díjbeszedési költséget és a megtakarítási díjrészt terhelő költségeket a Kondíciós lista tartalmazza. A megtakarítási díjrész jelenti a tőkegyűjtés alapját, ezzel tudsz számolni a kitűzött távlati céljaid megvalósításához. A megtakarítási díjrészen elérhető hozam nagyságát a választott eszközalapok teljesítménye, a befizetési és pénzkivételi időpontok, valamint a megtakarítási díjrészt terhelő költségek befolyásolják.
A biztosítási védelmet jelentő szolgáltatások díja az úgynevezett kockázati díjrész. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az élet- és egészségbiztosítások díja életkorral változik, ezért ezek az indexálástól függetlenül is növekedni fognak. Az évenkénti számlakivonaton mindig figyelemmel tudjuk követni, hogy az általunk befizetett összegek mekkora része megy a biztosítási védelemre és éppen aktuálisan mekkora a megtakarításunk.
Mi az az egyszeri díjas unit-linked biztosítás?
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS EGY EGYSZERI, NAGYOBB ÖSSZEGGEL MEGKÖTHETŐ,
és nincs további kötelező rendszeres befizetés, viszont érdemes továbbra is az eseti befizetésekkel kihasználni az eszközalapokban rejlő befektetési lehetőséget.
Mennyi időre érdemes rendszeres díjas unit-linked biztosítást kötni?
Ez egy hosszú távú, 10-15-20 vagy annál több éves elköteleződés, kimondottan hosszú távú célok elérésére javasoljuk, mint például a gyermekek jövőjéről történő gondoskodás, vagy a nyugdíjas évek megalapozása.
Hogyan válasszunk eszközalapot, saját portfóliót?
Javasoljuk a több lábon állást, azaz megtakarításaidat többféle eszközalap között érdemes megosztani.
EGY JÓL ÖSSZEÁLLÍTOTT PORTFÓLIÓ MÉRSÉKLI A BEFEKTETÉSEK KOCKÁZATÁT.
Az ideális portfólióban nemcsak a különböző piactípusok között (pénzpiaci eszközök, kötvények, részvények), hanem pl. földrajzi területek vagy akár gazdasági szektorok között is megosztásra kerülnek a befektetések.
Fontos, hogy pontosan meghatározzuk, mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. Ehhez nyújt segítséget egy pénzügyi kockázatfelmérő lap, mely kitöltésével gyorsan és könnyedén fel tudjuk mérni saját kockázatvállalási képességünket.
MINÉL HOSSZABB IDŐTÁVBAN GONDOLKODUNK, ANNÁL MAGASABB LEHET A KOCKÁZATOSABB ESZKÖZÖK ARÁNYA,
mivel elegendő idő áll rendelkezésre ezen eszközök hozampotenciáljának kihasználásához. Az idő előrehaladtával célszerű a kockázatos eszközök (részvények) arányát csökkenteni a már elért eredmények megőrzése vagy épp egy esetleges veszteség elkerülése érdekében.
Nagyon fontos, hogy a unit-linked biztosításoknál a befektetési kockázatot az ügyfél viseli. A biztosító munkatársai, közvetítői befektetési tanácsot nem adhatnak,
AZ ESZKÖZALAPOK KIVÁLASZTÁSÁRÓL EGYEDÜL A SZERZŐDŐ JOGOSULT DÖNTENI,
amelyhez a biztosítók és alapkezelők a weboldalukon hasznos információkat nyújtanak: korábbi hozamok alakulásáról, vagy akár az aktuális tőke- és pénzpiacok alakulásáról is rendszeresen lehet tájékozódni.
Milyen sűrűn változtassunk a portfóliónk összetételén?
Rendszeres díjas biztosítás esetén
ÉVENTE MINDENKÉPPEN ÉRDEMES EGYSZER ÁTGONDOLNI,
hogy a tervezett hátralévő megtakarítási időszak és az eltervezett megtakarítási célok ismeretében mekkora kockázatot szeretnénk, tudunk vállalni. Érdemes ehhez a biztosító weboldalán tájékozódni a hozamok alakulásáról. Ennél sűrűbben akkor érdemes változtatni, ha a tőke- és pénzpiaci változások indokolttá teszik.
